Alig pár nappal az európai parlamenti választások után, június 13-án hoz ítéletet az Európai Bíróság a magyar menekültügyi rendszert elmarasztaló, korábbi ítélet végrehajtásának elmulasztásáról. Emiatt 1 millió euró azonnali bírság, és egy napi büntetési tétel is sújthatja majd a magyar költségvetést. A magyar kormányt más vitás ügyekben is a testület citálják.
Három fajsúlyos ügyben is kötelezettségszegési eljárást kezdeményez az Európai Bizottság a magyar kormány által hozott intézkedések ügyében: a lex CEU-ügy esetében hiába változtatott a törvényen a kormány, továbbra is szabálytalannak tartják a magyar jogszabályokat. Eljárás indul az autópálya-koncessziók miatt, valamint a menekültügyi eljárásokra vonatkozó hazai szabályok miatt – derül ki az uniós végrehajtó szerv bejelentéséből.
Az Európai Unió bírósága két orosz oligarchát, Pjotr Avent és Mihail Fridmant is levetette a szankciós lajstromból, ami veszélyest precedenst jelenthet a Kremlhez kötődő személyekkel szembeni uniós korlátozó intézkedeseknél. A bíróság elutasította azokat a bizonyítékokat, amelyek az oligarchákat Oroszország 2022-es ukrajnai inváziójával hozták összefüggésbe, rámutatva az EU kutatási és hírszerzési eljárásainak hiányosságaira. Mindkét orosz mágnás ügyében a magyar kormány is lobbizott.
Az Európai Parlament bejelentette, hogy pert indít az Európai Bizottság ellen a 10,2 milliárd eurónyi befagyasztott pénzeszköz Magyarország számára történő decemberi felszabadítása miatt. A hét elején már a jogi szakbizottság 16-1 arányban támogatta a lépést, de a döntést csütörtökön hivatalosan is megerősítette Roberta Metsola, az EP elnöke, miután megbeszélést folytatott a képviselőcsoportok vezetőivel. A más intézményekkel szembeni jogi lépések kezdeményezésére vonatkozó végső hatáskörrel rendelkező Metsola az Európai Bíróság elé fogja vinni az ügyet, a benyújtás határidejét március 25-re tűzték ki.
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága hétfőn este zárt ajtók mögött szinte egyhangúlag úgy döntött, hogy beperli az Európai Bizottságot amiatt, mert tavaly karácsony előtt megalapozatlanul szabadított fel 10,2 milliárd euró kohéziós forrást Magyarországnak - értesült a Politico. A lap "bombaként ható", "történelmi lépésnek" írta le a döntést, ez azonban a Portfolio értelmezése szerint csak akkor helytálló, ha azonnali hatást vált ki az uniós forrásainkra nézve, ez viszont szinte biztosan nem történik meg, mert rengeteg a bizonytalanság az új fejlemény körül. Az uniós intézményrendszer már több formában próbálta "megfegyelmezni" a magyar kormányzatot, ennek egy része hatékonynak bizonyult (jogállamisági eljárás), más része viszont továbbra is inkább üres fenyegetésnek hat (7. cikk). Így tehát a mostani döntés jelentősége igazából akkor fog látszódni, ha kiderül, hogy az érintett szereplők miként reagálnak rá. Frissítés! Időközben befutott az Európai Bizottság szóvivőjének reakciója a Portfolio-hoz a friss EP-beli fejleményre.
A magyar kormány a múlt héten, szinte az utolsó pillanatban beterjesztette a parlament elé az igazságügyi reform utolsó passzusait, az pedig gyorsan meg is szavazta, az Európai Bizottság pedig erre válaszul feloldotta a magyar kohéziós források kifizetését. Azonban különös módon a kabinet 61 napos hatályba lépési időt határozott meg az Európai Unió Bíróságával kapcsolatos szabályozásnak. A Portfolio kérdésére az Európai Bizottság jelezte, hogy folyamatosan figyelik az igazságügyi rendszer működését, és bármikor újra pénzügyi szankciókkal élhetnek.
A nemzetközi sajtó megszellőztette, hogy már kedden jóváhagyhatja az Európai Bizottság mintegy 10 milliárd eurónyi magyar kohéziós forrás kifizetését. Azonban az igazságügyi reformot még nem teljesítette a magyar kormány, ezért majdnem biztosan eltolódik a döntés – tudta meg több brüsszeli forrásból a Portfolio. A feloldó végzés legkorábban szerdán születhet meg, de ehhez a magyar parlamentnek kedd este el kell fogadnia még egy jogszabályt. Uniós diplomaták szerint a kormány rá is játszott, hogy egyszerre legyen az Ukrajnáról szóló uniós csúcs, valamint a várhatóan pozitív ítélet a horizontális feljogosító feltételekről szóló eljárásban.
Az EUB 2020. decemberében megállapította, hogy a magyar menekültügyi szabályok több tekintetben összeegyeztethetetlenek az uniós joggal. Az emiatt indított kötelezettségszegési eljárás után sem lépett a kormány, ezért jelentős bírságot vonhatnak le a magyar EU-támogatásokból.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) olyan ítéletet hozott, ami a fogyasztók védelme érdekében foglalt állást, írja a 24.hu. A döntés szerint ellentétes az uniós joggal, hogy a magyar bírósági gyakorlat érvénytelen szerződéseket igazít ki, az adósok számára hátrányos többlet tartalommal.
Nem írhatja felül egy tagállam rendkívüli jogrendre vonatkozó előírása minden esetben az általános uniós szabályokat, így kérdéses, hogy Palkovics László akkori innovációs miniszter joggal akadályozta meg egy kavicsbányászattal foglalkozó cég felvásárlását. Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoki véleménye szerint azt kell vizsgálni, hogy valóban a veszélyhelyzettel összefüggő nemzeti érdek volt a tranzakció megakadályozása pusztán azért, mert EU-n kívüli lett volna a vevő. Ráadásul a harmadik országból származó közvetlen külföldi befektetések az FDI-átvilágítási rendelet hatálya alá tartoznak, amely uniós jogkör.
Az Európai Bizottság még decemberben indított pert a magyar kormány ellen a gyermekvédelmi törvény ügyében, amelyet homofób kicsengései miatt bírálnak. Már több ország is csatlakozott az Orbán Viktor vezette kabinet elleni perhez, most pedig Portugália is beáll Brüsszel mögé.
Az igazságügyi miniszter szerdán ellenkérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához a magyar gyermekvédelmi törvény miatt indított uniós kötelezettségszegési eljárásban.
Látszólag marginális ügyben hozott ítéletet az Európai Unió Bírósága, de hosszútávon ez mégis azt eredményezheti, hogy sokkal több információhoz jut a nyilvánosság az Európai Tanácson belül a pénzügyi szabályokra vonatkozó jogalkotási folyamatokra. Mindez rávilágíthat arra, hogy az uniós gazdasági szereplők esetében a beszámolók és közzétételek meghatározásánál milyen alkuk alapján dönt a tagállamokat összefogó uniós tanács. Kiderülhet, hogy az egyes uniós országok kormányai hogyan gyakorolnak nyomást az EU-s döntésekre.
Az Európai Unió Bírósága szerdai határozatában elutasította az RT France francia nyelvű, de orosz finanszírozású hírcsatorna keresetét annak az uniós rendeletnek a megsemmisítésére, amely az Oroszország elleni uniós szankciók értelmében betiltotta az RT műsorszórási tevékenységét az EU-ban.
Benyújtotta az Európai Unióhoz a kormányzat a törvénytervezetet, ami megnyitja a magyar sportfogadási piacot a külföldi vállalkozások előtt - írja a hvg360.hu.
Az Európai Unió legfelsőbb bírósága csütörtökön elutasította a Brüsszel, Madrid és Párizs városai által az Európai Bizottság ellen benyújtott keresetet, amelyben azzal vádolták a Bizottságot, hogy túl magasra szabta meg a nitrogén-oxidok kibocsátási határértékeit.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelország ellen, mivel szerinte "komoly aggályok" merültek fel a lengyel alkotmánybíróság júniusi és októberi döntései miatt - közölte szerdán a brüsszeli testület.
Az Európai Unió Bírósága közelmúltbeli magyar vonatkozású döntései korlátok közé szoríthatják a NAV, számlabefogadó felelősségét objektivizáló ellenőrzési gyakorlatát. Az EUB megállapításai nyomán az adózók számára világosabbá válhat, hogy a cégek mely partnerellenőrzések után helyezhetik nyugodtan levonásba az áfát és mely mulasztások vezetnek terhelő megállapításhoz, pervesztességhez.
Az Európai Unió Bírósága napi egymillió eurós pénzbüntetést rótt ki Lengyelországra, mivel a kormány, a bíróság rendelkezésével szembe menve nem függesztette fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését - tájékoztatott szerdán a luxemburgi székhelyű uniós testület.
A közelmúltban a magyar Bakati ügyben hozott ítéletével az Európai Bíróság rendet tett a külföldi utasok áfa-visszatérítési ügyeiben és láthatóan győztest hirdet a határmenti kereskedők és a NAV között folytatott küzdelemben. A bíróság ítélete azonban jó pár kérdést nyitva hagy.